Ha van valami kedves torteneted,amit gyermekeknek meselnel,vagy meseltel el,kerlek ird ide le,mindannyiunk hasznara!

Egy izelitoul:

Mit gondoltok mik az ember legjobb baratai?...Ugy van! A kutyak.Szeretnek meselni egy baratom kislanyarol,aki szuleivel egy tanyaban elt. 2 eves volt.Ugy hivtak,hogy Katica.Kerek pirospozsgas arca altalaban mosolyra gorbult.Az egyik korahajnalon,amikor apukaja megetette,itatta az allatokat,es megfejte a tehenet,anyukaja elindult a varosba ennivalot venni biciklivel.A majusi nap voros korongjat epp kidugni keszult a latohatar messzesege mogott.Messze volt a varos,s igy sietnie kellett hogy amikorra Katica felebred,a friss tehentej melle ropogos kenyeret adhasson neki reggelire.Az apuka elsietett a munkahelyere biciklijevel,s elotte az alvo Katica homlokara lehelt egy bucsupuszit.A haz orzesevel Angyalt bizta meg.Angyal egy Katicaval egyidos pulikutya volt.Tudjatok milyen a pulikutya?....Senki sem tudja?...Nos a puli, az egy kis okos magyar juhaszkutya.Ugy neznek ki,mint egy jo nagy fekete feltorlo map.Hosszu szoruk belelog az arcukba.Ok elbirnak a hatalmas megvadult bikakkal is,es ezert azok mindig szot fogadnak nekik.A pulik igen huseges,es ertelmes kutyusok.Ertik a gazdajuk szavat.Nos Angyal-jo hazorzohoz hiven lefekudt a haz bejaratanal levo labtorlore,es eberen figyelt.Amikor a nap nagy piros korongja feltunt a lathataron,Katica felebredt.-Mami!Adjal tejcsit!Mami!

SZeretlek Istenem

Szeretlek Mindenem, mert csakis

Te vagy  nekem a  Szeretet Istenem

Hangzik fel sokszor számtalanszor

elmondja ajkam, ha TE  akarod,

de ha én, azt már nem tudom

elmondani így még!

Szeretlek Istenem, Óh Te Nagy Szeretet

ezzel kelek, fekszem s-ez éltet

- ha hallhatom e- szavakat.

Százszor és ezerszer míndig és

míndig ez a legnagyobb szó

s ez a legcsodálatosabb,

s ez az alázat is egyben.

mert aki ezt megtanulta ÁLTALAD,

az már maga is szeretetté változott.